Isten búzája, istenbúzája: a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, kora tavasszal virító, sárga virágú, kicsiny évelő növény; az először Theophrasztosz orvosi munkájában említett, régóta gyógynövénynek tartott salátaboglárka (Ficaria verna) népi neve. - Levélfőzetét magas vérnyomás és elégtelen veseműködés ellen isszák. Leveleiből salátát készítenek. Egyéb elnevezései abból erednek, hogy a 16. sz-tól pl. Erdélyben élelmiszernövény volt: galambbegy, gelyvarontófű, sülfű, mezei sülfű, kisfecskefű. S.J.
Rápóti-Romvári 1972:224. - Szabó T. A.: Melius Herb 440.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.